Budapest, Népfürdő utca 24.
Bővebben:
Közelében már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel (Transaquincum). Az Árpád magyar fejedelem nevét viselő híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki.
Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ban, a második világháború miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. Már álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a margitszigeti szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak fel a harcok során. 1948-ban folytatták az építkezést.
A hidat végül 1950. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd újjáépültéig (1955) a keskeny hídon közlekedő 33-as villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az 1958-ban Árpádra (vissza)keresztelt híd a Flórián tér átépítésével együtt, 1980–1984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt kétszer három sávosra bővült, ekkor indították el a hídon áthaladó 1-es villamosjáratot is.
Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy százötven ezer jármű halad át rajta.
A híd 1950-es kiépítésekor 11 méter szélességű útpályával, és 2×1 méteres járdával rendelkezett. Szélesítésekor az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építettek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető) amivel 18,80 méter szélességűre bővült. 3,4 méter szélességű járdával, és a két oldalon 1-1 méter szélességű kerékpársávval egészítették ki.
A pilléreket már a kezdetekkor előrelátóan a jelenlegi, teljes szélességűre alakították ki. A középső, régi hídon zajlik a villamosforgalom, míg a két szélsőn a gépjármű, illetve a biciklis és gyalogosforgalom.